A sorozat főhősnője Lia hercegnő, Morrighan Királyságának Első Leánya.* A történet ott kezdődik (vagyis épp hogy belecsöppenünk egyenest a történésekbe, igazi in medias res módon..), hogy a hercegnő megszökik az esküvője napján. Egy rákényszerített házasságról van szó, a béke érdekében a hercegnőnek hozzá kellene mennie a szomszédos királyság hercegéhez, akivel még sohasem találkozott. Én már itt szimpatizáltam a hercegnővel, hiszen melyik lány akarna egy elrendezett házasságban élni, távol az otthonától? Így Lia megszökik, és közben ráadásként ellop néhány ősi iratot a kancellár titkos gyűjteményéből. (magyarul minden egyes tettével maga alatt vágja a fát :D) A saját apja küld fejvadászokat utána, és vérdíjat tűznek ki a fejére. Hűséges szolgájával, és barátnőjével egy távoli halászfaluba szöknek, ahol szolgáknak álcázzák magukat, és egy fogadóban kötnek ki, ahol szobalányként dolgoznak. Egy nap aztán két vendég érkezik a fogadóba. Két férfi. Mindkét férfi tetszik Liának, és a vonzalom kölcsönös, így már itt sejteni lehet, hogy egy szerelmi háromszög van kialakulóban. A történetet eleinte mindig Lia szemszögéből olvashatjuk, de innentől kezdve a két férfi szemszöge is csatlakozik. Viszont ők nincsenek nevesítve, csak „herceg” és „orrgyilkos” néven ismerhetjük meg őket. Úgy nagyjából a történet felénél viszont már neveket is láthatunk. Na, én itt kerültem bajba. Ugyanis, akit én a hercegnek gondoltam, az valójában az orrgyilkos volt, és akit az orrgyilkosnak, az a herceg. Itt éreztem hiányosságokat az írónő részéről, mert a könyv felénél át kellett értékelnem az egész sztorit. Az első könyvben egyébként nem sok minden történik, inkább a szereplőket ismerhetjük meg jobban, illetve magát a Fennmaradottak világát. Azzal zárul a könyv, hogy Liát elrabolják.
És innen veszi fel a fonalat a második könyv, ami az én személyes kedvencem. Lia olyan karakterfejlődésen megy keresztül, ami minden lány számára példaértékű. Meghurcolják, bántalmazzák, távol van mindentől, és mindenkitől, akit valaha szeretett, és ő kitart mindvégig. Nem törik össze, sőt, megerősödik. A második könyv már Vendában játszódik, szintén ellenséges területen. Habár Lia fogoly, sorsának köszönhetően megszereti őt Venda népe, és ez alapozza meg a sorozat központi konfliktusát. Lia körözött személy minden királyságban, Morrighan azért nem tűri meg, mert árulást követett el, Dalbreck személyes bosszúnak éli meg, hogy visszautasította a herceg házassági ajánlatát, Venda pedig.. Venda szereti Liát, és pontosan ezért akarja a komizár (az ottani big boss) őt holtan látni. Venda személyes kedvencem lett. Tetszett, ahogy bemutatta a történelmét, a szokásait, hagyományait.. az egész város tulajdonképpen egy megdöntött sztereotípia, és én ezeket imádom. Ebben a részben is folytatódik a szerelmi háromszög, viszont én itt eljutottam már arra a pontra, hogy választottam a herceg és orrgyilkos közül. Eleinte szurkoltam a jó és rossz fiúnak is egyaránt, viszont a második könyv közepe fele már egyértelműen meg volt a kedvencem.
A sorozat befejező részében, hiába szabadították ki Liát, a megpróbáltatásai nem érnek véget. A történet ezen a ponton már bővelkedik fordulatokkal elég rendesen, megdöbbentő tényekkel, és garantált ideg összeroppanásokkal :D A szerelmi szálak is megsérülnek, és kénytelen voltam a könyv utolsó oldalait elolvasni, hogy kiderüljön milyen sors vár a kedvenceimre, mert az írónő játszott az idegeimmel. Amit hiányoltam a végén, az az epilógus. Annyi mindenen ment keresztül a főhősnő, hogy kijárt volna neki több fejezet is, boldog befejezéssel.
Összegezzünk :D Nem lett a kedvenc könyvem, viszont tetszett a hangulata, a sztori, a karakterek. Nekem egyértelműen Lia volt végig a kedvencem, szeretem az ilyen típusú harcos női karaktereket. Nem látszat hős karakter volt, hanem az az igazi bad ass. A fiúk közül is egyértelműen meg volt a kedvencem, voltak kedvelt mellékszereplők is, volt, akit megsirattam, és volt, aki idegesített, és utáltam. A gonosz karakter kellően gonosz volt, tudtam őt utálni, és volt, hogy féltem tőle. Mindent egybevéve, elmondhatom, hogy szívesen olvasnék mást is az írónőtől a jövőben. * ezt az Első Lány dolgot jobban is kifejthette volna az írónő, mert én úgy körülbelül a harmadik részben értettem meg, hogy mit is jelent, viszont ez volt a könyv egyik fő motívuma, és minden történet erre alapozott.. szóval ezt úgy jó lett volna, ha már az elején letisztázódik :D
-V-
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.